HTML

Indiai lélektánc

Kicsit kusza, kicsit furcsa, de mindenképpen én mondom és mutatom, innen Indiából, egy teljes éven át....amit látok, érzek, hallok: negyvenöt fokban, sárban-piszokban, néha nyugalomban a hegyekben, de mindenképp a valós életben, mosolygós emberek közt. (Köszönet: A Magyar Önkéntesküldő Alapítványnak, az EVS program kiötlőinek, Face Indiának és Kalyanamnak)

Friss topikok

  • Virágzó Mandulafa: @mátaykata: Kata, most mit kérdeznél tőlem? (2011.05.17. 01:59) Néha a legnagyobb meglepetést saját magunknak okozzuk
  • SNora: Kedves Kriszti! Fantasztikusak a képeid! A bejegyzésekkel együtt egy kis életet hoztál magolós eg... (2009.08.24. 14:58) Chennai- feljegyzések a homokban
  • fkriszti: Kedves tommygun: az én tapasztalatom szerint a pihenők inkább csak 1-2 óránként vannak, de azok na... (2009.07.13. 17:31) Helyi járaton utazom
  • Tücsi Soulleader: ÓÓÓÓÓ most jövök rá, hogy igaza volt Richard Bachnak, amikor azt írta minden és mindenki egy... ... (2009.07.12. 11:32) Fényképek
  • Csendes Gyerek: Nekem az "ahogyan írsz" az kevésbé, az "amiket" az annál inkább, na de pl. az a törölközős kép, ur... (2009.05.17. 01:28) rezdülések

Linkblog

2009.05.06. 21:50 fkriszti

Ördögöm vagy, vagy angyalom?

1

Űzd el az ördögöt belőlem,

fogcsikorgatva rág belül.

Űzd el messzire tőlem.

Menekülj!

 

2

Ördög nélkül angyaltalan

szárnycsapások neszeznek,

nem tudom kitakarni magam.

Buják, haragosak, pisszegők

járják haláltáncukat, szédülten

toporognak, a 42 fokban.

 

Porszeméttől tapadó torkom

lángnyelvek csapdossák;

Én-leplem alatt mégis élvezem.

Vészmámor illata kéjesen fojtogat,

Az őrület barna kóca köröttem lézeng.

 

Mocskos kezével még átkarol

a fásultság, csábító szürke verem..

Csak a tengerben hánytorog

így a tébolyultság. Partra vetett

veszedelem.

 

3

Békalencse.

Zöldláp-láztócsa.

Belül felsikolt a néma,

a körhinta tovább pörög.

Nevess csak, én süket vagyok,

s vak vagyok, ha te fekete.

Lázálom, ha közelít,

kötél nem húz ki a mocsárból.

Messzire dobták.

Egye fene.

 

4

Mint szeméthegyen csámcsog a tehén,

Szarvaid fenyegetve hegyezed felém.

Mint reggeltől menekül a hajnal,

Úgy a félelem.

 

Szemcsévé töppedsz előttem.

1 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://indiailelektanc.blog.hu/api/trackback/id/tr251107089

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Csendes Gyerek · http://csendesgyerek.blog.hu 2009.05.08. 12:03:33

Krisztinka, bazdmeg, khm, ez jó!... :-o
(Egy korábbi versedhez, amit olvastam, talán itt, nem mertem volna hozzászólni, de ehhez most annál inkább, fokozottan...) Ejha, jól van, csak így tovább!