HTML

Indiai lélektánc

Kicsit kusza, kicsit furcsa, de mindenképpen én mondom és mutatom, innen Indiából, egy teljes éven át....amit látok, érzek, hallok: negyvenöt fokban, sárban-piszokban, néha nyugalomban a hegyekben, de mindenképp a valós életben, mosolygós emberek közt. (Köszönet: A Magyar Önkéntesküldő Alapítványnak, az EVS program kiötlőinek, Face Indiának és Kalyanamnak)

Friss topikok

  • Virágzó Mandulafa: @mátaykata: Kata, most mit kérdeznél tőlem? (2011.05.17. 01:59) Néha a legnagyobb meglepetést saját magunknak okozzuk
  • SNora: Kedves Kriszti! Fantasztikusak a képeid! A bejegyzésekkel együtt egy kis életet hoztál magolós eg... (2009.08.24. 14:58) Chennai- feljegyzések a homokban
  • fkriszti: Kedves tommygun: az én tapasztalatom szerint a pihenők inkább csak 1-2 óránként vannak, de azok na... (2009.07.13. 17:31) Helyi járaton utazom
  • Tücsi Soulleader: ÓÓÓÓÓ most jövök rá, hogy igaza volt Richard Bachnak, amikor azt írta minden és mindenki egy... ... (2009.07.12. 11:32) Fényképek
  • Csendes Gyerek: Nekem az "ahogyan írsz" az kevésbé, az "amiket" az annál inkább, na de pl. az a törölközős kép, ur... (2009.05.17. 01:28) rezdülések

Linkblog

2009.03.04. 15:26 fkriszti

Prológus

A lelkek táncot járnak, mosolytáncot. Nincs semmi kényszer, nincs semmi modoros udvariasság. A belső szépség, egyszerű természetesség és emberi őszinteség fénysugarai messzi elérnek, egészen egy idegen ember szívéig. Nincs megállás. Megérint, felmelengeti a szokott érzésektől bódult elmét, elidőzik egy csöppet, majd tovaszáll. Szellőlábnyoma egész lényedben nyomot hagy.

 
Elindultál, a te igazi utadon. Nem kell most azon fáradoznod, hogy olyan emberré válj, aki nem te vagy, és aki nem is szeretnél lenni. Csak te vagy, önmagadban - milliónyi tükörképpel körülvéve.
 
 
Figyelj,
Hallgass,
Láss és
Érezz.
 
 
Még ha szemétkupacokon is jársz, lehet, az ember igazi mélységéig hatolsz.
 
 
 
Rá kellett jönnöm, hogy utólag nem igazán lehet elkezdeni leírni mind azt az élményt, benyomást, érzést, impulzust, amit az ember akár csak 2 nap alatt is tapasztal, megél, itt Indiában, Delhiben, Faridabadban. Amin az ember az első pillanatban meghökken, azt a következőben tetézi egy másik, másnap pedig már el is felejti, annyira megszokottá válik. Ezért nem fogok arra törekedni, hogy minden nap minden eseményét leírjam, ezt nálam sokkal alkalmasabban megteszi Péter, az útitársam, így hát tessék elolvasni szépen a www.hiddelezdelhi.blog.hu kalandos beszámolóit is. Én (nehogy unalmasak legyünk) megpróbálok majd másképp mesélni nektek - érzések, benyomások, megfigyelések, foszlányok mentén, képekben.
 

3 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://indiailelektanc.blog.hu/api/trackback/id/tr24981132

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

VészMormota 2009.03.05. 21:00:08

Honnan a Prológus?

Nagyon szeretem a meséket így hát izgatottan várom őket !!!

nyuszpancs 2009.03.05. 23:15:28

Én is, én is! Sokat sokszor :)

melics 2009.03.06. 09:23:15

Krisztiii!!!!
Nagyon sok puszit küldünk úgy kollektíven és külön külön is, iszonyú klassz vagy!!
És várjuk a meséket:).
xoxoxoxox